Jelzőgázos csőtörés-bemérés Székesfehérváron és környékén
A jelzőgázos vizsgálat olyan helyzetekben különösen hasznos, amikor a szivárgás hangja gyenge, a vezeték mélyen fut, vagy a környezet miatt az akusztikus mérés nem ad kellően biztos eredményt.
Jelzőgázos csőtörés-bemérés: amikor a szivárgást nem lehet jól meghallani
A jelzőgázos csőtörés-bemérés olyan fizikai elven működik, amely független a szivárgás hangjától. A vizsgált vezetékszakasz megfelelő előkészítése után a rendszerbe erre a célra alkalmazott jelzőgáz kerül. Ha a cső sérült, a gáz a hibaponton keresztül kijuthat, majd a környező rétegeken át a felszín felé vándorolhat.
A felszínen érzékelőműszerrel vizsgáljuk, hol növekszik a jelzőgáz koncentrációja. Ez különösen akkor lehet hasznos, amikor műanyag cső, alacsony nyomás, mély vezeték vagy környezeti zaj miatt az akusztikus módszer kevésbé egyértelmű.
A gáz útját ugyanakkor a szerkezet és a talaj is befolyásolja. Repedések, csőáttörések, laza feltöltés vagy burkolati rétegek mentén oldalirányban is elmozdulhat. Emiatt a jelzőgázos mérés eredményét sem szabad a helyszíni körülményektől függetlenül értelmezni.
A jó vizsgálati gyakorlatban a jelzőgáz sokszor egy másik mérési módszer eredményét erősíti meg. Ha például az akusztikus vizsgálat egy területet valószínűsít, a jelzőgáz koncentrációjának emelkedése további támpontot adhat a feltárási pont kijelöléséhez.
A módszert Székesfehérváron, Fejér megye területén és a Velencei-tó környékén egyaránt alkalmazzuk, ha az adott csőhálózat és hibatípus indokolja.
Mikor lehet indokolt jelzőgáz?
Jellemzően ott, ahol a szivárgási zaj eleve halk, vagy elnyelődik, mielőtt a mérési pontig eljutna.
Mit kell figyelembe venni?
A jelzőgázos mérés előkészítést kíván, és az eredményét a helyszín rétegrendjével együtt kell olvasni.
Mi következik a mérés után?
A koncentrációnövekedés helye kiindulópont, amelyet a feltárás előtt még összevetünk a korábbi mérési jelekkel.
Hogyan készítjük elő a vizsgált csőszakaszt?
A jelzőgázos bemérés nem azonnal induló mérés: a vizsgált szakaszt előtte elő kell készíteni. Először le kell választani a hálózatról azt a csőszakaszt, amelyet vizsgálni akarunk, majd nyomásmentesíteni és a vizet leengedni belőle. Ha ez a leválasztás fizikailag nem megoldható – nincs elzáró, hozzáférhetetlen az osztó, vagy a rendszer egyetlen körként működik –, akkor a módszer nem alkalmazható, és marad az akusztikus vagy a nedvességmérésen alapuló irány.
Az előkészített szakaszba ezután kerül a jelzőgáz. Innen várni kell: a gáznak időbe telik, hogy a hibaponton kilépjen, majd a talajon, a feltöltésen vagy a burkolati rétegeken átjusson a felszínre. A felszíni mérést ezért nem egyetlen körben, hanem a nyomvonal mentén többször, több sávban végezzük.
A vizsgálat után a csőszakasz visszaköthető és átmosható. Ivóvízhálózaton ez a lépés nem hagyható ki, a rendszer újraindításának rendjét pedig a helyszínen egyeztetjük.
Az előkészítés miatt a jelzőgázos mérés jellemzően hosszabb egy akusztikus szakaszvizsgálatnál, viszont olyan helyzetekben is ad eredményt, ahol a hangalapú módszer nem.
Biztonságos a jelzőgáz, és milyen rendszereken használható?
A szivárgáskeresésben használt jelzőgáz nem éghető gáz, és nem azonos a szagosított földgázzal. Jellemzően nitrogén-hidrogén keverék, amelyben a hidrogén aránya olyan alacsony, hogy a keverék a levegőn nem gyullad meg. Ez az arány éppen a mérést szolgálja: a hidrogén a legkisebb molekula, ezért a talajon, a feltöltésen és a burkolati rétegeken is átjut a felszínre.
A gáz nem mérgező, és nem hagy szennyeződést a csőben. Ivóvízhálózatnál mégis szabály, hogy a vizsgált szakaszt a mérés után vissza kell kötni és át kell mosni, mielőtt újra használatba kerül; ezt a lépést nem hagyjuk ki, a sorrendjét pedig a helyszínen egyeztetjük.
A módszer hidegvíz- és melegvízvezetéken, fűtési körön, padlófűtésen és udvari bekötővezetéken egyaránt alkalmazható. A feltétel nem a rendszer típusa, hanem az, hogy a szakasz leválasztható, nyomásmentesíthető és leüríthető legyen. Nyitott, gravitációs szennyvízvezetéken nincs értelme, mert ott nem zárt, nyomás alá helyezhető térről van szó.
Zárt helyiségben a mérés közben szellőztetünk, és nem a helyiség légterét vizsgáljuk, hanem a padló, a fal és a csőáttörések közelét: a mérés a felszínen kilépő gáz helyi koncentrációnövekedését keresi.
Kérdések a jelzőgázos vizsgálatról
Marad-e jelzőgáz a vízvezetékben a vizsgálat után?
Nem. A vizsgált szakaszt a mérés után visszakötjük és átmossuk, így a gáz kimosódik a rendszerből. Ivóvízhálózatnál ez a lépés nem hagyható ki, a sorrendjét pedig a helyszínen egyeztetjük.
Mennyi ideig tart egy jelzőgázos mérés?
Hosszabb, mint egy akusztikus szakaszvizsgálat, mert a csövet le kell választani, leüríteni, majd meg kell várni, hogy a gáz a felszínre jusson. A tényleges időt a szakasz hossza, a burkolat rétegrendje és a hozzáférés határozza meg.
Mi van, ha a csőszakasz nem zárható el?
Akkor ez a módszer kiesik, mert a vizsgálat feltétele a leválasztható és nyomásmentesíthető szakasz. Ilyenkor akusztikus mérés, nedvességmérés vagy fűtött rendszernél hőkamerás vizsgálat adja a következő lépést.