Falnedvesség mérés Székesfehérvár
A falnedvesség mérés megmutatja, mennyire és milyen kiterjedésben nedves a fal, a vakolat vagy az aljzat. A mérési sorozatból a nedvesedés iránya és alakja is kirajzolódik, ez pedig segít eldönteni, hogy beázás, felszálló talajnedvesség, páralecsapódás vagy vezetékből kilépő víz áll-e a háttérben.
A nedvesedés feltérképezése méréssel
A falon megjelenő nedves folt fontos tünet, de nem feltétlenül jelöli a víz forrását. A nedvesség a falazat kapillárisaiban, az aljzat rétegeiben és különböző szerkezeti csatlakozások mentén terjedhet. A műszeres falnedvesség mérés célja, hogy ne csak egyetlen pontot, hanem egy teljesebb nedvesedési képet vizsgáljunk.
Több mérési pont összehasonlításával megállapítható, hol magasabb és hol alacsonyabb a nedvességi érték. Ez segíthet megérteni a terjedés irányát, és eldönteni, hogy indokolt-e a vízvezetékhiba irányába tovább vizsgálódni.
A nedvességmérő önmagában nem mondja meg, hogy a vizet csőtörés, tetőbeázás, talajnedvesség, kondenzáció vagy szigetelési probléma okozza. A mérési eredményt ezért a tünetekkel, az épület kialakításával és szükség esetén más műszerek adataival együtt értékeljük.
A mérés eredménye többféle döntést alapozhat meg. Ha a nedvesedési kép nyomás alatti vezeték hibájára utal, a vizsgálat a vízszivárgás keresésével folytatódik; ha a nedvesedés mellett a vízóra is mozog zárt csapoknál, az otthoni ellenőrzés lépéseit a Pörög a vízóra? oldal mutatja be. Ha beázás, talajnedvesség vagy páralecsapódás rajzolódik ki, a megoldást az épületszerkezetnél kell keresni. A javítás után megismételt mérés mutathatja meg, hogyan változik a szerkezet nedvességtartalma.
Milyen felületeken mérünk?
A mérési pontokat úgy választjuk ki, hogy a nedvesedés kiterjedése és széle is látszódjon, ne csak a legnedvesebb pont.
Mit keresünk a mérési sorozatban?
Nem egyetlen értéket rögzítünk, hanem értékek viszonyát: ebből következtethetünk a víz terjedésének irányára.
Milyen más okokat kell kizárni?
A fal többféle okból lehet nedves, ezért a vízvezetékhiba csak a többi lehetőség szűkítése után válik megalapozott feltevéssé.
Mit jelentenek a mérési értékek, és miért nem elég egyetlen szám?
A kézi nedvességmérők többsége nem közvetlenül a víz mennyiségét méri, hanem az anyag elektromos jellemzőit: a kapacitív műszer a felület alatti néhány centiméter dielektromos állandóját, a szúróelektródás pedig két pont közötti elektromos ellenállást. Mindkettő közvetett mérés, ezért a kijelzett érték csak az adott anyagra és műszerre értelmezhető.
Ebből következik, hogy egy önmagában álló szám kevés. Ugyanaz az érték egy mészhabarcs vakolaton, egy gipszkarton falon és egy betonaljzaton három különböző állapotot jelent. A mérést emellett fém – betonvas, csőhálózat, fémprofil – és a felület sótartalma is megnövelheti anélkül, hogy a szerkezet nedvesebb lenne.
Ezért mérési sorozatot veszünk fel: ugyanazon a szerkezeten, ugyanazzal a műszerrel, egyenletes rácsban haladva. Az értékelhető információ a viszony – hol emelkedik és hol esik az érték –, valamint a száraz referenciapont, amelyet ugyanabban a helyiségben, biztosan érintetlen felületen mérünk.
A nedvesedés alakja is beszédes. Az alsó szakaszon egyenletesen, vízszintes határral jelentkező nedvesség inkább felszálló talajnedvességre utal; a körkörös, felül élesen elhatárolódó zóna pontszerű vízkilépésre; a hosszan elnyúló sáv pedig a szerkezetben elvándorolt vízre. A csőhiba gyanúját ez a kép erősíti vagy gyengíti, nem a legnagyobb mért érték.
Kérdések a nedvesség mérésről
Kárt tesz a mérés a falban?
A műszeres felületi mérés nem bontja meg a szerkezetet: a műszert a falhoz vagy a padlóhoz illesztjük, és nyom nem marad utána. Ha egy adott pontnál a mélyebb rétegek állapotát is ismerni kell, azt előre jelezzük, mert az már mintavétellel jár.
Megmondja a mérés, honnan jön a víz?
Egyetlen érték nem, a mérési sorozat viszont sokat elárul: a nedves zóna alakja, iránya és széle mutatja meg, felülről, oldalról vagy az aljzat felől terjed-e a víz. A forrás azonosításához ezt a képet a vízóra viselkedésével és a rendszer adataival vetjük össze.
Mennyi idő után lesz újra száraz a fal?
A javítás után is hetekig tarthat, a rétegrendtől és a bekerült víz mennyiségétől függően. Ezért érdemes a burkolat és a festés helyreállítását csak a kiszáradás után befejezni – ehhez a mérés kontrollként megismételhető.
Jellemző helyzetek, amikor a falnedvesség mérés segít
Az egyik leggyakoribb eset, amikor a festés alatt folt jelenik meg, a vakolat pereg, vagy dohos szag érezhető egy helyiségben. Ilyenkor a mérési sorozat megmutatja, hogy a nedvesség egy körülhatárolt pontból terjed, a lábazati sávban egyenletesen jelentkezik, vagy nagy felületen, a hideg falrészeken jelenik meg. Ez a különbség dönti el, merre érdemes továbblépni.
Társasházi lakásban különösen fontos elkülöníteni, hogy a nedvesség a saját lakás hálózatából, a felső szomszédtól, a közös felszálló vezetékből (strangból) vagy az épületszerkezet felől érkezik-e. A nedvesedés iránya – felülről, oldalról vagy az aljzat felől – ehhez ad támpontot, és a vízóra viselkedésével együtt értékelve szűkíti a lehetséges forrásokat.
Felújítás előtt és után is érdemes mérni. Burkolás vagy festés előtt a mérés megmutatja, kellően száraz-e már az aljzat és a fal, egy korábbi beázás vagy csőtörés javítása után pedig a megismételt mérés követi a kiszáradást, ugyanazokon a pontokon és ugyanazzal a műszerrel.
Ha a mérés vezetékhibát valószínűsít, a hibahely meghatározása más műszerekkel folytatódik: fűtési és melegvizes rendszernél a hőkamerás vizsgálat, nyomás alatti vezetéknél akusztikus vagy jelzőgázos mérés következhet. A csőtörés bemérés menetét a főoldalon írtuk le.