Kamerás csatornavizsgálat Székesfehérváron és környékén
A csatornakamera a vezeték belsejét mutatja meg. Olyan hibáknál használjuk, ahol nem nyomás alatti vízvezeték szivárog, hanem a lefolyó- vagy csatornacső állapotát kell ellenőrizni.
Kamerás csatornavizsgálat: a vezeték belső állapotának ellenőrzése
A kamerás csatornavizsgálat más problémát old meg, mint a nyomás alatti ivóvízvezeték műszeres csőtörés-bemérése. Itt egy kamerafejet vezetünk a hozzáférhető csatorna- vagy lefolyóvezetékbe, és közvetlenül a cső belső állapotát vizsgáljuk.
A felvételen láthatóvá válhat repedés, törés, elmozdult csőkötés, idegen tárgy, lerakódás vagy gyökérbenövés. Visszatérő dugulásnál különösen fontos lehet kideríteni, hogy egyszerű szennyeződésről van-e szó, vagy a cső szerkezeti hibája okozza a problémát.
A kamera csak olyan szakaszt tud megmutatni, amely fizikailag bejárható. Erős dugulás, összeomlott cső vagy kedvezőtlen hozzáférés korlátozhatja a vizsgálatot. A látott kép értelmezésénél a cső méretét, anyagát és a kamera helyzetét is figyelembe kell venni.
Ha a probléma a nyomás alatt lévő hideg- vagy melegvízvezetéken van, nem a csatornakamera a megfelelő eszköz. Ilyenkor akusztikus, jelzőgázos, hőkamerás vagy nedvességmérési módszer szükséges.
Székesfehérváron és a vállalt környékbeli településeken a kamerás csatornavizsgálat önálló szolgáltatásként is kérhető, illetve olyan hibafeltárás részeként, ahol először azt kell eldönteni, melyik vezetékrendszer okozza a nedvesedést.
Mit keresünk a kameraképen?
A felvételen a cső belső hibái közvetlenül láthatók, ezért itt nem következtetünk, hanem megfigyelünk.
Mikor különösen hasznos?
Leginkább akkor, amikor a dugulás vagy a nedvesedés ismétlődik, és tudni kell, áll-e szerkezeti hiba a háttérben.
Mire nem való?
A csatornakamera a vezeték belsejét mutatja, ezért van néhány feladat, amelyre nem ez a megfelelő eszköz.
Mire van szükség a vizsgálat elvégzéséhez?
A csatornakamera csak ott tud bemenni a vezetékbe, ahol van hozzáférési pont. Ez lehet tisztítónyílás, udvari akna, kibontott lefolyócsonk vagy leszerelt WC. Ha ilyen pont nincs, előbb ki kell alakítani egyet – ezt a helyszínen beszéljük át, mert nem mindegy, hogy a kamera a folyás irányába vagy szemben indul.
A cső átmérője határozza meg, melyik kamerafej használható. Egy 50-es mosdólefolyó és egy 200-as udvari gerincvezeték nem ugyanazzal az eszközzel járható be, a hosszabb szakaszokhoz pedig nagyobb tolóerő kell.
Ha a vezeték tele van vagy erősen eldugult, a kép jellemzően értékelhetetlen. Ilyenkor előbb a dugulás elhárítása következik, és a kamerázás utána mutatja meg, hogy a probléma visszatér-e a cső állapota miatt. Ez a sorrend fontos: tiszta csőben látszik a repedés, az elmozdult kötés vagy a benövés, szennyezett csőben nem.
A vizsgálatról felvétel készül. Ebből visszakereshető, milyen távolságra és melyik szakaszon látszik a hiba, ami későbbi javításnál vagy egy társasházi egyeztetésnél is használható.
Mi következik a kameraképen látott hibából?
A kamerázás nem javítás, hanem döntési alap. Attól függően, mit látunk, három irány jön szóba: tisztítás, célzott javítás vagy szakaszcsere. Lerakódásnál és zsírkéregnél a vezeték átmosása a feladat, gyökérbenövésnél a gyökér eltávolítása és a bejutási pont megszüntetése – utóbbi nélkül a benövés visszatér.
Elmozdult csőkötésnél és repedésnél az a kérdés, hogy a hiba egyetlen ponton van-e, vagy a vezeték több szakaszon elhasználódott. Egy sérült kötés jellemzően a helyén, célzott feltárással javítható; ha a cső hosszan töredezett vagy megszűnt a lejtése, a részleges csere a tartós megoldás.
A felvételen mért távolság ilyenkor a legfontosabb adat, mert ebből jelölhető ki a felszínen a bontás helye. A kamerafej pozícióját a hozzáférési ponthoz képest rögzítjük, így a feltárás és a csőjavítás során nem kell újra megkeresni a hibát.
Van, amikor a lelet éppen azt zárja ki, hogy a nedvesedést a csatorna okozza. Ha a vezeték szerkezetileg ép, a vizsgálat a nyomás alatti oldalra fordul, és a nedvesedési kép felmérésével, falnedvesség méréssel folytatódik.
Kérdések a csatornakamerázásról
Kell-e bontani a kamerás vizsgálathoz?
Nem, ha van hozzáférési pont: tisztítónyílás, udvari akna, kibontott lefolyócsonk vagy leszerelt WC. Ha ilyen pont egyáltalán nincs, előbb ki kell alakítani egyet, és ezt a helyszínen beszéljük át.
Eldugult csőben is lehet kamerázni?
Értékelhető képet nem ad: tele vagy erősen eldugult vezetékben a kamerafej nem lát. Ilyenkor előbb a dugulás elhárítása következik, a kamerázás pedig utána mutatja meg, hogy a probléma a cső állapota miatt tér-e vissza.
Megkapom a vizsgálatról készült felvételt?
Igen, a felvétel és a hiba mért távolsága átadható. Ebből későbbi javításnál vagy társasházi egyeztetésnél is visszakereshető, melyik szakaszon és milyen távolságban látszik a hiba.