Vízszivárgás keresés és bemérés Székesfehérváron és környékén
A vízszivárgás felderítése akkor nehéz, amikor a víz nem a sérült cső mellett jelenik meg. A nedvesség a szerkezetben akár métereket is vándorolhat, ezért a látható folt önmagában nem biztos hibahely.
Vízszivárgás bemérés Székesfehérváron és környékén: amikor a víz eltűnik, de a hiba nem látható
A rejtett vízszivárgás sokszor hosszabb ideig úgy okoz veszteséget, hogy közben nincs látványos vízfolyás. Előfordul, hogy csak a vízóra mozgása vagy a számla növekedése jelzi a problémát. Máskor nedvesedés jelenik meg, de a víz a szerkezetben olyan útvonalon terjed, hogy a látható folt félrevezető.
A vízszivárgás keresés Székesfehérvár és környéke területén ezért először a rendszer viselkedésének megértésével kezdődik. Meg kell különböztetni a folyamatos és az időszakos veszteséget, a hideg- és melegvizes hálózatot, a fűtési kört, illetve az épületen kívüli vezetékeket. Minél pontosabban elkülöníthető az érintett rendszer, annál célzottabb lehet a műszeres mérés.
A vízóra fontos támpont, de önmagában nem mondja meg a szivárgás helyét. Akusztikus talajmikrofonnal a kiáramlási zajt lehet keresni, jelzőgázzal a nehezen hallható hibák lokalizálhatók, hőkamerával bizonyos hőmérsékleti eltérések válnak láthatóvá, nedvességmérővel pedig a szerkezet átnedvesedése térképezhető fel.
A hibakeresés során nem az a cél, hogy minden nedves felületet csőtörésnek minősítsünk. Beázás, kondenzáció, talajnedvesség vagy szigetelési hiba is okozhat hasonló tünetet. A műszeres vizsgálat értéke abban van, hogy a különböző lehetséges okokat következetesen szűkítjük.
Ha a vízvezeték hibája megfelelően behatárolható, a célzott feltárás és javítás is kérhető. A bemérés és javítás egy kézben csökkenti annak esélyét, hogy két külön szakember eltérően értelmezze ugyanazt a hibát. A vizsgálatot Székesfehérváron, valamint a környező településeken egyaránt vállaljuk.
Mit ellenőrizhet a tulajdonos a kiszállás előtt?
Néhány perc megfigyelés a kiszállás előtt sokat segít: ezek az adatok már az érkezésünk előtt szűkítik a szóba jöhető rendszereket.
Miért vándorolhat el a víz?
A kilépő víz a legkisebb ellenállás irányába indul el, és ezek az útvonalak akár méterekkel is eltolhatják a nedvesedés helyét.
Mi történik a hibahely meghatározása után?
A mérés nem a vizsgálat vége: a leszűkített hibaterületből konkrét feltárási és javítási döntés lesz.
Folyamatos vagy időszakos a vízveszteség?
A hibakeresés irányát erősen meghatározza, hogy a veszteség folyamatos-e. Ha a vízóra elzárt fogyasztók mellett is egyenletesen mozog, nagy valószínűséggel nyomás alatti hálózaton lép ki a víz, és a mérés a nyomvonal vizsgálatával folytatható.
Az időszakos veszteség máshogy viselkedik. Előfordul, hogy csak a fűtési idényben, csak melegvíz-vétel után vagy csak nagyobb hálózati nyomás mellett jelentkezik. Ilyenkor a hiba lehet olyan repedés, amely csak bizonyos hőmérsékleten vagy nyomáson nyílik ki, és a mérést arra az állapotra kell időzíteni, amikor a rendszer valóban veszít.
Van, amikor egyáltalán nincs mérhető vízveszteség, mégis nedvesedik a szerkezet. Ez a lefolyó- és csatornaoldalra irányítja a vizsgálatot, mert oda nem nyomás alatt, hanem használat közben kerül a víz.
Ezért kérdezzük meg mindig, mikor, milyen körülmények között és mennyi ideig figyelhető meg a jelenség.
Mennyi vizet vihet el egy rejtett szivárgás?
Egy rejtett szivárgás nem attól lesz költséges, hogy sok víz folyik el egyszerre, hanem attól, hogy megszakítás nélkül folyik. Egy vékony, alig hallható kiáramlás éjjel-nappal üzemel, és a vízóra akkor is számolja, ha a felszínen semmi nem látszik.
A veszteség nagysága a vízórával megbecsülhető. Zárt fogyasztók mellett érdemes leolvasni az állást, majd egy-két óra múlva újra: a különbség adja a mért időszak veszteségét. Ez a szám két dolgot dönt el – érdemes-e a hálózatot időlegesen elzárni, és mennyire sürgős a műszeres hibakeresés.
A díjak kezelése ezután már a szolgáltató szabályzatán múlik. Több szolgáltatónál kérhető méltányossági eljárás vagy a szennyvízdíj korrekciója, ha a víz bizonyíthatóan nem a szennyvízhálózatba került, hanem például a talajba szivárgott. Az elbírálás nem automatikus, a feltételeket a szolgáltató határozza meg, és a kérelemhez jellemzően a hiba feltárását és javítását igazoló dokumentáció szükséges.
Ezért érdemes a mérésről és a javításról készült jegyzőkönyvet, a fényképeket és a javítás időpontját megőrizni. Hasonló dokumentációt kér jellemzően a biztosító is, ha a káresemény a szerződés alapján bejelenthető.
Kérdések a rejtett vízveszteségről
Mekkora vízveszteségnél érdemes már mérést kérni?
Nincs olyan alsó határ, amely alatt ne lenne értelme: a rejtett szivárgás elsősorban azért költséges, mert megszakítás nélkül folyik. Ha a vízóra elzárt fogyasztók mellett is mozog, a vizsgálat indokolt, a sürgősséget pedig a két leolvasott óraállás közötti különbség segít eldönteni.
Elzárhatom a vizet, amíg kiérünk?
Igen, és nagyobb veszteségnél ez a helyes lépés: a főelzáró lezárása megállítja a vízfogyást és a szerkezet további átnedvesedését. A méréshez viszont szükség van rá, hogy a hálózat újra nyomás alá kerüljön, mert szivárgási jel csak működő rendszeren keletkezik.
Mi történik, ha a vízvezeték végül rendben van?
Ez is érdemi eredmény, és a jegyzőkönyv így rögzíti. Ilyenkor a nedvesedés okát a szigetelésnél, a csapadékvíz-elvezetésnél, kondenzációnál vagy a szennyvízoldalon kell keresni, és megmondjuk, melyik irányban érdemes folytatni a vizsgálatot.