Csőtörés és biztosítás – teendők, dokumentálás, szerződés
Csőtörés után sokan először azt kérdezik, fizet-e a biztosító. Erre nincs általános válasz: az adott biztosítási szerződés fedezetein, kizárásain és feltételein múlik. Ez az oldal abban segít, mit érdemes azonnal megtenni, mit érdemes dokumentálni, és mit érdemes a saját szerződésében ellenőrizni.
Mit tegyen azonnal csőtörés után?
Az első percekben a kár mérséklése a fontosabb; a biztosítási kérdésekkel akkor foglalkozzon, amikor a víz már nem okoz újabb kárt. Csak azt végezze el, amit biztonságosan megtehet.
Aktív vízfolyásnál a víz elzárását és a további ázás megakadályozását nem kell a kárszemléig halasztani. A kárszemle előtt a helyszínen azonban csak annyit érdemes megváltoztatni, amennyi a kár mérsékléséhez szükséges.
Mikor érdemes bejelenteni a kárt a biztosítónak?
A bejelentés határidejét és módját a biztosítási szerződés határozza meg, és ez szerződésenként eltérhet. Érdemes már a kár észlelésekor megnézni, mert a késedelmes bejelentés a térítést is befolyásolhatja, ha emiatt a kár szempontjából lényeges körülmények már nem tisztázhatók.
A kárbejelentést ne halassza addig, amíg minden dokumentum összegyűlik, vagy amíg elkészül a mérési jegyzőkönyv. Hogy a hiányzó iratokat – fényképeket, számlákat, a mérés eredményét – hogyan és meddig pótolhatja, arról a biztosító ad tájékoztatást.
Fizet-e a biztosító csőtörésnél, és mitől függhet a térítés?
Erre nincs általános igen vagy nem. Hogy egy csőtörés biztosítási eseménynek minősül-e, és ha igen, mekkora térítés járhat, azt a biztosító az adott szerződés alapján bírálja el. A saját szerződési feltételeiben érdemes megkeresni, mit írnak a vezetékes vízkárról.
Az elfogadásról és a térítésről a biztosító a biztosítási szerződés feltételei alapján dönt. Biztosítási ügyintézést nem vállalunk; a mérésről jegyzőkönyvet készítünk.
Ha a víz a szomszéd lakásából vagy egy közös vezetékből érkezik, az első lépésekről a beázás a szomszédtól oldal szól.
Mely költségekre terjedhet ki a fedezet?
Csőtörésnél több, egymástól elkülönülő költség merülhet fel, és ezek fedezete egy szerződésen belül is eltérhet: az egyik tételt térítheti a biztosítás, a másikat nem, vagy csak korlátozott összegig. Azt érdemes ellenőrizni, mit nevesít a saját szerződése.
Következménykár
A kilépő víz okozta kár: az elázott fal, padló, burkolat, bútor és berendezés.
Hibakeresés
A rejtett hibahely felkutatása, például a műszeres bemérés, ha a sérülés nem látható.
Feltárás
A vezetékhez való hozzáférés: a fal, a padló vagy a burkolat megbontása, kültéren a földmunka.
Csőjavítás
Maga a sérült csőszakasz vagy szerelvény javítása, illetve cseréje.
Helyreállítás
A feltárás visszazárása, a burkolat pótlása, a festés és a további helyreállító munka.
Szárítás
Az átnedvesedett szerkezet kiszárítása, ha a helyreállítás csak ezután végezhető el.
Miért érdemes egyeztetni a biztosítóval a bontás és a helyreállítás előtt?
A kár felmérése a helyszín állapotán alapul. Ha a nem sürgős bontás vagy a helyreállítás a kárszemle előtt eltünteti a nyomokat, a kár egyes részei később nehezebben igazolhatók. Ezért érdemes a két munkát elkülöníteni.
Sürgős kárenyhítő beavatkozás
Amit a további kár megakadályozásához azonnal meg kell tenni: a víz elzárása, a víz felitatása, a berendezés mentése, szükség esetén a sérült szakasz leválasztása vagy ideiglenes javítása. Aktív vízfolyásnál a szükséges kárenyhítést ne halassza a kárszemléig. Fényképekkel dokumentálja a beavatkozás előtti állapotot és az elvégzett munkát, őrizze meg a kiszerelt sérült alkatrészeket, a további dokumentumigényt pedig egyeztesse a biztosítóval.
Későbbi bontás és helyreállítás
A nem sürgős feltárás, a burkolat felszedése, a megbontott felületek visszazárása és a felújítás. Ezek előtt indokolt a biztosítóval vagy a kijelölt kárszakértővel egyeztetni, hogy a kár felmérése még a beavatkozás előtti állapot alapján történhessen.
Mit érdemes dokumentálni a beavatkozás előtt és után?
A dokumentáció azt mutatja meg, milyen állapotban volt a helyszín, és mi történt a kár észlelése óta. Minél tárgyszerűbb, annál könnyebb vele az egyeztetés.
Rejtett hibahelynél a műszeres mérésről készülő jegyzőkönyv rögzíti a mérési eredményeket és a helyszínen tapasztalt körülményeket, így a dokumentáció része lehet. A bejelentést azonban nem kell miatta késleltetni. A jegyzőkönyv tartalmát a vízszivárgás keresés és bemérés oldal írja le.
Ha a csőtörés helye nem látható
Rejtett hibánál a mérési módszerekről a műszeres csőtörés bemérés, a bemérés menetéről a főoldal, a díjról a csőtörés bemérés ára oldal tájékoztat; a feltárás és a csőtörés javítás külön ajánlat alapján történik. Székesfehérváron és a környező településeken is mérünk, a teljes kiszállási kört a szolgáltatási terület oldal mutatja.
Gyakori kérdések a csőtörés és a biztosítás kapcsolatáról
Bejelenthetem a kárt, mielőtt elkészül a mérési jegyzőkönyv?
Igen, és a bejelentéssel nem érdemes a jegyzőkönyvre várni, mert a határidőt a szerződés szabja meg. Hogy a mérés eredményét és a többi iratot hogyan nyújthatja be utólag, azt a biztosítónál érdemes megkérdezni.
Meg kell várni a kárszemlét, mielőtt megszüntetem a vízfolyást?
Nem. Az aktív vízfolyás megállítása és a további kár megakadályozása kárenyhítés, ezt nem kell a kárszemléig halasztani. A nem sürgős bontást és a helyreállítást viszont érdemes előbb a biztosítóval egyeztetni, a kárenyhítő lépéseket pedig fényképpel rögzíteni.
Mely költségtételeket érdemes külön ellenőrizni a szerződésben?
A következménykárt, a hibakeresést, a feltárást, a csőjavítást és a helyreállítást, mert ezek fedezete egy szerződésen belül is eltérhet. Érdemes azt is megnézni, van-e önrész, és van-e tételenként vagy fedezetenként térítési felső határ.
Kapcsolatfelvétel és időpont-egyeztetés
Hívjon minket hétfőtől péntekig 7:00 és 18:00 között a 06 30 413 8653 telefonszámon, vagy kérjen visszahívást a kapcsolati űrlapon. A pontos díjat és az időpontot telefonon egyeztetjük.